A cím enyhe egoizmust sugall és tényleg. Persze zsenialitásom, olyan dolgokban mutatkozik meg, amiket más a kisujjából kiráz, nekem pedig hatalmas öröm, ha magamtól feltalálhatom, saját célra. Hm, ez most, olyan érthetetlenül hangzik, de értelmezzétek!

Munkatársam feleségét imádom, amikor becsiccsant és értelmes dolgokat filozofikál össze-vissza. Az egyik ilyen például: "Azért kék az ég, mert valójában felettünk víz van." vagy, amikor megakarja magyarázni, hogy részegek vagyunk ő meg hót' józan. 

 - Ani, ne igyál többet, mert már nagyon kapod. - mondja neki Zsola, mire Anikó ránéz és fenyegető mozdulatokat (szeretne) vesz fel. 

- Én nem vagyok részeg - tagolja, Ti részegebbek vagytok, mint én értelmezeeed? - nyújta. 

- De, Ani nem szégyen ennyi pia után, csak... 

- Zsolti! É R T E L M E Z E D?

Jajj, istenem. Nagyon viccesek tudnak lenni, de leírva persze nem tűnik annyira poénnak, az életben minden másabb, más az, ha valaki átéléssel elmesél egy történetet, vagy itt blogon olvasod érzelmek nélkül. Másabb ha valaki elmesél egy viccet és közben rájátszik, mint csöndes szobában elolvasni az egészet. Más kint a kertben főzés közben rémtörténeteket mesélni és később már a tányérokat sem merjük összeszedni, mint olvasni egy ilyet és fel sem venni. 

Nagyon sokan az interneten élnek, és fel sem fogják, hogy miket hagynak ki. Legyen szó egy vad buliról, ahol ökörködtök és másnap emlékezni sem szeretnél a történtekre, mert úgy beégetted magad. Én annak a híve vagyok, hogy az életben egyszer mindent ki kell próbálni, legyen szó bármiről is. 

Hangoskodni egy könyvtárban, ahol tilos. 
Rálépni a fűre lépni tilos táblás gyepre.
Megkóstolni a csigát, francia módra (bármilyen undinak is hangzik.)

Az első kettő szörnyen gyerekes és értelme végülis nem sok van, de jó sztorik születhetnek belőle, nekem igenis bakancslistán van!